Boldog új évet

Boldog új évet. De komolyan. Jól dolgozósat, egészségest, minőségit, szerelmest, utazóst, nevetőst. És mindezeket blogba leíróst.
|
|
|
|
|
|
Béla Bridgetj szeme Greta Garbo Lev Tolsztoj Léna antik Léna Léna versei Megan Tengerpart Vörösbegy
Azért vagyok itt, mert szükségem van egyetlen helyre, ami csak az enyém. All by myself
![]() Etesd meg Hjú Grentet!
|
2010. január 1., péntekBoldog új évet
Boldog új évet. De komolyan. Jól dolgozósat, egészségest, minőségit, szerelmest, utazóst, nevetőst. És mindezeket blogba leíróst. 2009. december 25., péntek2009. november 1., vasárnap2009. október 1., csütörtök2009. szeptember 1., kedd2009. augusztus 1., szombat2009. július 29., szerdaSors Most olvastam Gretánál, hogy "A sors az egy szeszélyes kurva." Ritkán van olyan mondat, ami megindít annyira, hogy azonnal le kell írnom. Ritkán indít meg bármi is arra, hogy azonnal be kell blogolnom. Pedig blogolni jó. Emlékszem még a fénykoromra, Bridgetj tündökléseire, bukásaira. Izgi volt. Most más van. Más nincs. De azért panaszra nem lehet okom, sem nekem, sem annak, aki időnként erre téved, mert jószerivel azért mindig bekerül ide egy húsvéti nyuszi júliusban, nemde. És te? Aki most olvasol. Te hogy vagy? Írjál már egy levelet légy szíves, kérlek, hogy tudjam, vagy. A "légy szíves, kérlek" egyébként a Kislány szófordulata volt, amin a Bobekkel órákig tudtunk röhögni nagyon. 2009. június 17., szerdaSzületésnap
Ezen a csodás napon, nem megszakítva a családi hagyományokat, se Porsche, se plazmatévé. Feltalálhatnának már valami jobb autót, hogy ne minden évben ezzel romboljam a környezetemet, ha megkérdik, mire vágyom születésnapomra. 2009. május 31., vasárnapReumatoid arthritis
Az idei év áprilisa, májusa a reumatológiáról, az elektroterápiáról és a gyógytornáról szólt. Gyakorlatilag annyi ultrahang, középfrekvencia és magnetoterápia kezelést kaptam, hogy ha elautóznék a 6-os úton Paks mellett, bevonzanám a teljes automerőművet. Egyébként a terápiás módszer rám nézve hasztalannak bizonyult. Száz éves korban már tudni kell elfogadni, hogy a testem vénül. Dresscode: fásli. 2009. április 12., vasárnap2009. március 26., csütörtökNem kellesz eléggé
Az megvan, amikor randizol egy fiúval és akkor ő búcsúzáskor azt mondja neked, hogy "majd hívlak"? Meg az, amikor elviszed a mobilodat magaddal pisilni, mert biztos, hogy pont akkor fog hívni? És persze nem, mert pont akkor, amikor hívni akart, nem tudja fogadni a mobilod a hívásokat, mert a teljes országban megszűnt a hálózat lefedettsége. De azért megnézed a nem fogadott hívásaidat, mert lehet, hogy csak nem csöngött, pont akkor, amikor a fiú hívott, mert akkor döglött be a csöngés üzemmód. Szóval, ilyen dolgokon buknak el a nagy szerelmek. És semmiképpen ne gondold, hogy azért, mert nem kellesz eléggé... Egyébként, ha csak egyszer is vitted már magaddal a mobilodat pisilni, akkor nézd meg ezt a filmet. 2009. március 25., szerda2009. március 21., szombatVégre már, hogy...
Tavasz. És a dátummal kötelezve érzem magam, hogy fölébredjek kalandosnak egyáltalán nem mondható, téli medveálmomból. A bioboltban négyszázért adják a medvehagyma csokorját. Annyira jó volt beleszagolni. 2009. február 10., keddDiana a celebration
Ma megnéztük Gretával és M-mel a Diana kiállítást. Lányos program. Felemelő végigsétálni a Károlyi-Csekonics rezidencia ódon falai között, amiből a kiállítás struktúrája miatt - sötétség, fekete falak, irányított reflektorok, spotok, hogy még véletlenül se fókuszálhass az impozáns épületre - szinte semmit nem látni. Pedig szóra érdemes kincse Budapestnek. Na jó, nem erre váltottunk jegyet. A mesét akartuk látni, a titkokat, a csodát, hogy órácskára újra éledjen a hercegnő.
Láttuk a Spencer család hajdan volt hölgyeinek rosszul sikerült portréit, a gyermekkort, mackóval, iskolakönyvvel, egyenruhával. Láttuk a híradóból egykor ezer méteresnek tűnő uszályos esküvői ruhát - Diana csodálatosan magas és légies és karcsú lehetett valóban, úgy tornyosult fölöttünk az a ruha, mintha égig érő angyal viselte volna -, ott voltak a címlapokról ismert ruhái, hiába a világhíres tervezés, némelyik ma már elég bénának számít. Az egyik legcukibb tárgy a "CD Buckingham Palace 29th July 1981" feliratú kis kartondobozka, amiben az évezred esküvőjének vendégei falatot kaptak a tortából.
Ahogy haladtunk, minden teremben levetítettek egy vagy amatőr, vagy tévés felvételt, egyetlen olyat sem, amit eddig ne láthattunk volna. Mindegy, hát fogjuk fel úgy, hogy Dianát látni filmkockáról mindig jó, szívmelengető. Az utolsó teremben ott volt szívszerelmem, Elton John kézírása is, meg szólt a Candle in the wind. Nem akarok panaszkodni én, meg lehúzni ezt az amúgy tökjó kiállítást, meg hülye is az, aki úgy megy oda, hogy na, most megbeszélgetem Dianával a titkot, hogy hogyan is tudott ő ennyire jó, szép, okos, odaadó, elragadó, példaértékű és erős nő lenni ezen a világon. Szóval, a kérdéseim bennem maradtak, a szívem kicsit újra megszakadt érte, azt meg egyáltalán nem értem, hogy minek mászkálnak teremről teremre egy ilyen intim kiállításon biztonsági őrfiúk - legalább fekete öltönyben -, vókitókival a kezükben, bámulva, ahogyan a hülye magassarkúnkban egyik lábunkról a másikra állva vagyunk mi lányok teljesen meghatódva.
2009. február 7., szombatMade in Hungária
Állt ott a Fenyő család a repülőgép ajtajában és reményekkel teletlenül néztek le az álmaik földjére, Magyarországra. "Nekem megvolt Amerika..." A Made in Hungária jó mozi, meg kell nézni, aztán meg kell tanulni újra olyan élvezettel rágni egy rágógumit, ahogyan akkoriban, meg kell tanulni újra olyan házibulikat csinálni, ahogyan akkoriban csinálták és a fiúknak is el kellene cipelni városon át újra a zongorát, ahogyan akkoriban, az akkori fiúk cipelték szerenádra. Más világ volt. Még ha kőkeményen szétverték a rendőrőrsön a Röné fejét (Fenyő Iván - oly szép ez a fiú még gépzsíros hajjal és fémfoggal is), még akkor is más világ volt. |